magyar english

Közép-magyarországi régió

Mikor azt mondjuk, hogy a Közép-magyarországi régió „Magyarország szíve”, nem csupán arra gondolunk, hogy a Régió földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt centrális helyet foglal el Magyarország többi régiójához viszonyítva, hanem arra is, hogy e sokarcú és távlatokkal bíró, illetve a fővárost magában foglaló központi térség a szellem, a kultúra, az üzlet, a rekreáció és a turizmus centruma is.

Az Országgyűlés 1999-ben határozott hazánk EU-konform regionális rendszerének kiépítéséről. A megalakult regionális fejlesztési tanácsok fő feladata, hogy – a kistérségekkel, illetve az önkormányzatokkal, kamarákkal, civil szervezetekkel és gazdasági társaságokkal karöltve – segítse az együttműködést a gazdaság, a társadalom és a kultúra modern, európai színvonalú működése érdekében.

A Régió területileg Budapestet, illetve a fővárost körülölelő Pest megyét foglalja magában, s ez önmagában is centrális szerepre ítéli. Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával – akiknek mintegy kétharmada budapesti – a legnépesebb is. A Régió 188 településéből 49 város; területén 16+1 (főváros) kistérségi társulás működik, melyek szerepe elsősorban a területfejlesztés szempontjából jelentős.

Változatos táj, gazdag múlt

A Régió több tájegység találkozásánál fekszik, így domborzata is igen változatos. Északon hegyek, délen lösz- és homokhátságok jellemzik. Észak-déli irányban kettészeli a Duna, amelynek ide eső száz kilométeres szakasza a magyarországi folyószakasz mintegy negyede. Nemcsak maga a festői folyó, hanem annak szigetvilága is páratlan természeti értéket képvisel, a Dunakanyartól a Csepel-szigetig. A folyóvizek közül említést érdemel az északon a Dunába torkolló Ipoly, valamint a térség keleti végein a Tisza felé siető Galga és Tápió.

Történelmi szempontból is meghatározó a Duna közelsége. Aquincumot a mai Buda- pest területén, az ókori hadi és védelmi vo- nalon, a „limes”-en építették a rómaiak – a romjai ma is láthatók. A XIII. századi tatár- dúlás után IV. Béla király építtette a Budai Várat, mely a Dunát és az itt összetalál- kozó tájakat volt hivatott „szemmel tar- tani”. A százötven éves török uralom hír- mondói – így a Gül Baba-türbe vagy a Ki- rály gyógyfürdő a jellegzetes nyolcszögletű medencével – ma is felidézik az itt megte-lepedett oszmán kultúrát.


Pestet, Budát és Óbudát 1873-ban egyesí-tették – így született meg a mai Budapest: a Duna királynője. A folyó, a rajta átívelő hi dak, valamint a budai oldal hegykoszorúja és a pesti síkság ellentéte adják Budapest páratlan szépségét. A városkép meghatá- rozó elemei és egyben a város legismer- tebb jelképei is – a Steindl Imre tervezte Parlament, a Clark Ádám tervei alapján épült Lánchíd, a Halászbástya és a Gellérthegy – szintén a Dunához kötődnek.

Fejlett infrastruktúra, tudásalapú gazdaság

A Régió az ország sugaras szerkezetű út- és vasúthálózata révén egyben a legfőbb hazai közlekedési csomópont is. A térség az átlagosnál sűrűbb úthálózattal rendelkezik, melynek kiépítettsége is magasabb az országosan jellemzőnél. A centrális szerep okán az autópályák mindegyike áthalad a Régió területén. E kiemelkedő szerepet támasztja alá, hogy a Magyarországon áthaladó fő európai közlekedési folyosók is (a Helsinki-folyosók közül a IV., V., V/B., V/C., és nem utolsósorban a VII. folyosó, a Duna) a Közép-magyarországi régióban találkoznak. Megemlítendő, hogy a Duna nemcsak a Közép-magyarországi régió természetes tengelye, hanem Európa egyik legjelentősebb vízi szállítási útvonala is.



Hazánk nemzetközi légiforgalmának köz- pontja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es és 2-es terminálja. A repülőtér forgalma mára oly mértékben megnövekedett, hogy 2011-ben megépült a 2-es terminál A és B épületét összekötő Sky Court (Égi Udvar) fantázianévre hallgató új utasforgalmi csarnok.

Az infrastruktúra jó kiépítettsége és a stratégiai fontosságú földrajzi fekvés mellett a helyi munkaerő magas képzettsége is oka annak, hogy a regisztrált vállalkozások és vállalatok száma, valamint a hazai és külföldi tőkebefektetések mértéke országos szinten a Régióban a legmagasabb. A térségnek az ország gazdaságában játszott szerepe rendkívül fontos: a Régió egymaga adja a nemzeti össztermék közel felét.

A nagy hagyományokkal rendelkező, évszázados tapasztalatot és a modern technológiákat is alkalmazó mezőgazdaságra a városokat ellátó vegyes profil a jellemző. A Régióban azonban – számottevő piacot jelentő hárommilliós népessége és jó megközelíthetősége miatt – egyértelműen a kereskedelmen és a szolgáltatásokon van a legnagyobb hangsúly. Ezekben a szektorokban a legnagyobb a foglalkoztatottak aránya, itt koncentrálódik leginkább a tőke és – a gazdasági világválság hatásai ellenére – e területeken jelentkeztek a legkedvezőbb hozamok is.

A pénzügyi szolgáltatások terén is központi szerepet tölt be a Régió. Kiterjedt bankrendszer és magas színvonalú szolgáltatások állnak a lakosság, a befektetők, a vállalkozók és az idelátogatók rendelkezésére. Budapesten működik az országban egyedül árutőzsde és értéktőzsde.

Élen a kutatás-fejlesztésben és a képzésben

A lakosság magas képzettsége – például az egyetemet végzettek száma, vagy az a tény, hogy a hazai tudományos kutatás-fejlesztésben dolgozók hatvan százaléka itt tevékenykedik – a Régiónak az oktatásban, kutatásban elfoglalt központi szerepét hangsúlyozza. Mind a közép-, mind a felsőoktatás világszínvonalon képviselteti magát. Többek között olyan rangos intézményekkel, mint a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem vagy a Szent István Egyetem.



A tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés terén a Közép-magyarországi régió meghatározó szerepet tölt be; az országban ilyen célra fordított pénzesz-közöknek mintegy kétharmadát itt hasz- nálják fel. A kutatás-fejlesztési területek nagy részének a főváros a fellegvára, az agrártudományok fő kutatóbázisa Gödöllő.

Az élhető régió – a szellem, a kultúra, az üzlet és a rekreáció fellegvára

A gazdaság fejlesztésén kívül a sikerhez elengedhetetlen a társadalmi és kulturális fejlődés, az élhető régió megteremtése és fenntartása. Az élet minőségének javításához pedig nélkülözhetetlen az ember és a környezet összhangja.

Budapest nemcsak hagyományos turistalátványosság, hanem kedvelt célpontja a nemzetközi konferenciaturizmusnak, valamint – a föld mélyéből előtörő számtalan gyógyforrás révén – nemzetközi hírű fürdőváros is.

 





A Duna-kanyar és települései élénk kultu- rális – főként képzőművészeti – életükről, és középkori történelmi emlékeikről nevezetesek.

A Régió értékeinek felismerése nyomán mára kistérségeink többségében előnyt él- vez a rekreációra, sportolásra, illetve az idegenforgalom céljaira alkalmas környezet megóvása és gyarapítása. A fővárost körülölelő zöld gyűrű természeti szépsége, csendes, békés települései, fejlődő szol- gáltatásai és nyugodt környezete európai léptékben is vonzó lehet a színvonalas, de nyugalmas életmódot keresők és vissza-vonulni vágyók számára.



A kulturális élet központja a főváros. Számtalan múzeum és kiállítás várja az érdeklődőket, akik számára a tárlatoknak otthont adó épületek is páratlan élményt nyújtanak. A zenei és színházi élet is ide központosul: a főváros ad helyet a nem- zetközi szintű komolyzenei, folklór- és egyházi hangversenyeknek és könnyű- zenei koncerteknek.

A Közép-magyarországi régió hosszú távú stratégiájának egyik fő vonása a kulturális gazdaságban rejlő lehetőségek felismerése és hatékony alkalmazása. Az itt jelen lévő megannyi kreatív szféra kiaknázása az alkotó, a műhelyjellegű kis- és középvállalkozások regionális hálózati rendszerének kialakításával válik lehetségessé.

E sokarcú és távlatokkal bíró központi térség felvirágoztatását tűzte ki célul a Pro Régió Ügynökség. Ennek érdekében egységes, összefogáson alapuló regionális politikát folytat, melynek része a tudásalapú ipar, az ökológiai szemléletű mezőgazdaság, az üzleti és kulturális szolgáltató szektor továbbfejlesztése, a befektetőbarát környezet kialakítása.

Aki meg akarja hallgatni Magyarország szívverését, annak nem kell messze mennie! 

Új Széchenyi Terv
2017. március
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    
Kapcsolat
1146 Budapest,
Hermina út 17.
Tel.: központ (36-1) 471-8955
Tel.: ügyfélszolg. (36-1) 471-8959
Fax: (36-1) 471-8975
E-mail: proregio@proregio.hu
email print