A Régióban nagyon erős a népességkoncentráció. A népesség túlnyomó része (85 %-a) Budapesten és a budapesti agglomerációban koncentrálódik, míg az agglomeráció 78+1 településén kívül a lakosságnak csupán 15 %-a él.
A főváros 3.200 fő/km2 feletti népsűrűsége mellett az agglomerációs településeken és a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő települések 120 fő/km2 feletti a koncentráció mértéke. A települések népsűrűség szerinti területi megoszlása jól érzékelteti a Régióra általában jellemző térszerkezeti képletet: az agglomerációs gyűrűt és az agglomeráción kívüli települések sugaras elrendeződését.
Megjegyzendő azonban, hogy a mutató nagyban függ attól, hogy a kistérségen belül mekkora a népesség, és milyen a településstruktúra. A Dunakeszi kistérség négy településéből három város, és a Gyáli kistérség lakosainak túlnyomó többsége is városlakó. A Szobi és Nagykátai kistérségben azonban egyetlen város található, és a lakosság többsége községekben él. Az alföldi területek mezővárosai, valamint a felduzzadt agglomerációs települések történeti fejlődésük okán gyakran falusi arculatot mutatnak.
| Települések | Városok | Városi népesség aránya (%) |
< 999 | 1000- 4999 |
5000- 9999 |
10000 < | |
| száma | fős települések aránya (%) | ||||||
| Budapest | 1 | 1 | 100 | - | - | - | 100 |
| Pest megye | 187 | 48 | 65,5 | 10,7 | 54 | 15,5 | 19,8 |
| Közép- Magyarország |
188 | 49 | 85,6 | 10,6 | 53,7 | 15,4 | 20,2 |
| Magyarország | 3152 | 328 | 69,4 | 55,8 | 35,4 | 4,2 | 4,6 |
A Régió teljes lakossága 2009-ben 2 951 400 fő volt. Budapest után a három legnépesebb kistérség a Ráckevei, a Ceglédi és a Monori kistérségek. A legkevesebben a Szobi, az Aszódi és a Veresegyházi kistérségeket lakják.
| Kistérség | Lakos szám (fő) |
| Aszódi | 35 508 |
| Ceglédi | 120 848 |
| Dabasi | 44 213 |
| Nagykátai | 76 378 |
| Szobi | 12 438 |
| Budaörsi | 87 416 |
| Budapest | 1 721 556 |
| Dunakeszi | 81 544 |
| Érdi | 101 064 |
| Gödöllői | 110 589 |
| Gyáli | 46 466 |
| Monori | 111 855 |
| Pilisvörösvári | 68 228 |
| Ráckevei | 145 148 |
| Szentendrei | 78 837 |
| Váci | 71 715 |
| Veresegyházi | 37 633 |
A Régió Főváros-centrikussága kapcsán megjegyzendő, hogy Budapest 1980 óta fokozatosan veszített népességéből. Budapest népessége 1990 és 2005 között több mint 360 ezer fővel csökkent, miközben ugyanebben az időszakban a jelenlegi agglomerációs települések népessége közel 230 ezer fővel nőtt. Az elsősorban a migrációs trendek miatt (Budapestről történő kiköltözés, vidékről történő beköltözés) miatt felduzzadó agglomerációs népesség munkahelyét továbbra is elsősorban a fővárosban találja meg. A főváros és az agglomeráció egymásra utaltsága tovább erősödött a rendszerváltás óta. A tendenciát még inkább fokozza az agglomerációs települések és a főváros közúti kapcsolatának jelentős javulása.
| Év | Népesség | ||
| Budapest | Agglomerációs települések (78 település) |
Budapesti agglomeráció |
|
| 1980 | 2 059 000 | 567 000 | 2 627 000 |
| 1990 | 2 017 000 | 563 000 | 2 579 000 |
| 2001 | 1 778 000 | 676 000 | 2 454 000 |
| 2005 | 1 696 000 | 726 000 | 2 422 000 |
| 2009 | 1 722 000 | 808 000 | 2 530 000 |